|
Írta: Nagy Erzsébet
|
|
2010. február 26. péntek, 15:43 |
Ellenőrizni kell a nyomtatványok kitöltésére használatos számítógépek operációs rendszereit Ellenőrizniük, szüksége estén pedig frissíteniük kell majd a személyi számítógépek operációs rendszereit azoknak, akik az általános nyomtatványkitöltő programot (ÁNYK) használják, mert egyes gépeken nem lehet majd futtatni a program új verzióját július 1-jétől. Az ÁNYK program futtatásához használatos Java Run Time (JRE) környezet 1.5-ös verziójának gyártói támogatása 2009. október 30-ával megszűnt. Technikai és biztonsági követelmények egyaránt szükségessé tették az ÁNYK program további működésének megfelelő biztosítása érdekében, hogy megtörténjen az 1.6-os verzióra való átállás. Ehhez azonban a felhasználók gépén is szükséges az új verzióra történő frissítés. A Windows 98 és a Windows Me operációs rendszerek nem támogatják az 1.6-os Java futtató környezetet, ezért az ÁNYK támogatási listájáról is kikerülnek ezek a rendszerek, ami azt jelenti, hogy azokon a gépeken - melyek ezt a két operációs rendszert használják - a 2010. július 1. után megjelenő ÁNYK programok már nem futtathatóak. Az ÁNYK program 2010. február 26-án megjelenő új verziója minden indulásakor figyelmeztetést küld a „frissítés szükségességéről” mindaddig, amíg az meg nem történik, ezzel is figyelmeztetve a felhasználót arról, hogy ha nem frissít, akkor a 2010. június 30-át követően kiadott új ÁNYK verziókat már nem fogja tudni használni. Azoknak, akik már jelenleg is a Java 1.6 verzióját használják, semmilyen teendőjük nincs. Az ÁNYK Általános Nyomtatványkitöltő programban történő Java Run Time (JRE) 1.6-os verzió átállásról az adóhatóság a honlapján ad figyelmeztetést és tájékoztatást, ahol a felhasználó – Java Runtime környezet ellenőrzése funkció használata során – az alábbi üzenetekkel találkozhat: Ezúton tájékoztatjuk a felhasználókat, hogy az átállás időpontja 2010. július 1-e. 1 - Minden rendben, az Ön gépe 2010. július 1. után is alkalmas az ÁNYK program futtatására 2 - Az Ön gépére telepített Java verzióval csak a 2010. július 1. előtti ÁNYK program verziók használhatóak. A frissítést elvégezheti innen 3- Az Ön gépére telepített Java verzióval csak a 2010. július 1. előtti ÁNYK program verziók használhatóak. Mivel az Ön által használt operációs rendszerre nem telepíthető a Java JRE 1.6-os verziója, így a számítógépére a Microsoft Windows újabb verzióját (Windows 2000, Windows XP, Windows Vista, Windows 7), vagy bármely, Java 1.6 futtatására alkalmas egyéb operációs rendszert szükséges telepíteni (Linux, Mac OS X) . További információkhoz juthat az APEH oldalain az Általános Nyomtatványkitöltő programról szóló tájékoztatókból (http://www.apeh.hu/ebevallas/ugyfelkapu/abev-gyik/java.html és http://www.apeh.hu/ebevallas/abevjava/javakitolto.html ). A Java legfrissebb verzióját az alábbi címről töltheti le: http://www.java.com/en. A telepítéshez segítséget találhat a honlapon A Java Runtime környezet telepítése című ismertetőben (http://www.apeh.hu/data/cms90022/Java_telepitese_lepesenkent.pdf). Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal |
|
Módosítás dátuma: 2010. május 10. hétfő, 12:18 |
|
Írta: Nagy Erzsébet
|
|
2010. február 23. kedd, 13:47 |
|
Vagyonadó: bevallási és fizetési kötelezettségünk már február 25-én is lehet!
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó - köznapi nevén a vagyonadó – az Alkotmánybíróság határozatát követően már csak három vagyontárgy típust, a vízi járműveket, a légi járműveket és a nagy teljesítményű személygépkocsikat terheli. Az adónem a döntés nyomán lényegesen szűkebb adózói kört érint, ám az őket terhelő adókötelezettségről továbbra sem szabad megfeledkezniük.
Tekintettel arra, hogy közelednek a határidők, érdemes összefoglalni a legfontosabb szabályokat, hogy az adózók pontosan és határidőben tudják teljesíteni adókötelezettségeiket.
Először 2010. február 25-ig az egyéni vállalkozóknak, az általános forgalmi adó fizetésre kötelezett magánszemélyeknek, valamint az eva alany egyéni vállalkozóknak és bevételi nyilvántartást vezető eva alany társaságoknak keletkezik vagyonadó bevallási és befizetési kötelezettségük.
A magánszemélyeknek SZJA bevallásukkal egyidejűleg, 2010. május 20-ig kell a bevallás-benyújtási kötelezettségüknek eleget tenniük.
A nem magánszemély adózóknak a társasági adóról szóló bevallásukkal, az eva-alanyoknak pedig az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásukkal kell a bevallás-benyújtási kötelezettségüknek eleget tenniük
Kivételt képeznek azok a társaságiadó-alanyok, akik az adóévtől eltérő üzleti évet választottak, nekik ugyanis a társasági adó bevallásuk benyújtási határidejétől függetlenül 2010. május 31-éig kell a vagyonadó-bevallást beadniuk.
A vagyonadó bevallására az alapbevallás benyújtására kötelezett adózók esetében kötegelt nyomtatványok (például 0953-1042, 0943-1042) szolgálnak, egyéb esetekben pedig a 1042-es nyomtatvány áll rendelkezésre.
A bevallás benyújtását az adózó akár elektronikus, akár postai úton megteheti, míg a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett adózóknak a vagyonadó-bevallásukat is elektronikus úton kell benyújtaniuk. Ez utóbbi esetben a nyomtatványt két példányban kell kézzel kitölteni vagy az adóhatóság internetes kitöltő programjával elkészíteni, és a kitöltött egyik példányt határidőben eljuttatni az illetékes adóhatósághoz.
Fontos, hogy a nyomtatvány aláírásáról egyetlen esetben sem szabad megfeledkezni, mert aláírás nélkül a bevallás érvénytelen lesz.
Nagy teljesítményű személygépkocsi után fizetendő adó mértéke: A személygépkocsi életkora | 125-175 kilowatt teljesítmény | 176-199 kilowatt teljesítmény | 200 kilowatt és annál nagyobb teljesítmény | A gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben | 690 Ft/kilowatt | 862,5 Ft/kilowatt | 1035 Ft/kilowatt | A gyártási évet követő 4-7. naptári évben | 600 Ft/kilowatt | 750 Ft/kilowatt | 900 Ft/kilowatt | A gyártási évet követő 8‑11. naptári évben | 460 Ft/kilowatt | 575 Ft/kilowatt | 690 Ft/kilowatt | A gyártási évet követő 12‑15. naptári évben | 370 Ft/kilowatt | 462,5 Ft/kilowatt | 555 Ft/kilowatt | A gyártási évet követő 16. naptári évben és utána | 280 Ft/kilowatt | 350 Ft/kilowatt | 420 Ft/kilowatt |
Vitorlás vízi járművek esetén az adó éves mértéke: A vízi jármű életkora | A vitorlafelület minden megkezdett négyzetmétere után | A gyártás évében és az azt követő 10 naptári évben | 2000 Ft | A gyártási évét követő 11-21. naptári évben | 1000 Ft | A gyártási évét követő 22. évtől | 500 Ft |
Vitorlával nem rendelkező vízi járművek esetén az adó éves mértéke: A vízi jármű életkora | A főgép (főgépek) kilowattban kifejezett teljesítménye után | A gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben | 300 Ft | A gyártási évét követő 6-10. naptári évben | 250 Ft | A gyártási évét követő 11-15. ében | 200 Ft | A gyártási évét követő 16. évtől | 150 Ft |
Motoros légi járművek (ide nem értve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és a léghajót) esetén az adó éves mértéke: A légi jármű életkora | A legnagyobb felszálló tömeg minden megkezdett 100 kilogrammja után | A gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben | 8000 Ft | A gyártási évét követő 6-10. naptári évben | 7000 Ft | A gyártási évét követő 11-15. ében | 6000 Ft | A gyártási évét követő 16. évtől | 5000 Ft |
Nem motoros légi járművek (hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgép) esetén az adó éves mértéke: A légi jármű életkora | A legnagyobb felszálló tömeg minden megkezdett 100 kilogrammja után | A gyártás évében és az azt követő 5 naptári évben | 4000 Ft | A gyártási évét követő 6-10. naptári évben | 3500 Ft | A gyártási évét követő 11-15. ében | 3000 Ft | A gyártási évét követő 16. évtől | 2500 Ft |
A fizetendő adót két egyenlő részletben kell megfizetni. Az első részletet a bevallás benyújtására előírt határidőig, a másodikat pedig 2010. szeptember 30-áig kell teljesíteni az alábbi számlaszámokra: - Számlaszám: 10032000-01076208 APEH Nagy teljesítményű személygépkocsik adója bevételi számla. Adónem kód: 238. - Számlaszám: 10032000-01076181 APEH Vízi járművek adója bevételi számla. Adónem kód: 236. - Számlaszám: 10032000-01076198 APEH Légi járművek adója bevételi számla. Adónemkód: 237. A magánszemélyek csekken, banki átutalással, illetve az erre kijelölt ügyfélszolgálatokon akár bankkártyával is fizethetnek. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók pedig a belföldi fizetési számlájukról történő átutalással vagy bankkártyával teljesíthetik fizetési kötelezettségüket. További hasznos információkat olvashatnak az APEH honlapján, a www.apeh.hu oldalon, az Adózási Információk menüpont alatt található 34. számú tájékoztató füzetben. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
|
|
Módosítás dátuma: 2010. május 10. hétfő, 13:16 |
|
Az adózói szolgáltatások és az adóhatósági tevékenység 2009. értékelése |
 |
 |
 |
|
Írta: Administrator
|
|
2010. február 09. kedd, 10:16 |
Az APEH által kezelt államháztartási bevételek összességében mintegy 5 %-kal maradtak el az előző évi teljesítéstől. A bevételek csökkenésében szerepet játszott a gazdasági válság, de az adóterhelés szerkezetének évközi átalakítása is. A hivatal folytatta szolgáltatásai fejlesztését, ezzel is segítve az adózói kötelezettségek teljesítését. Hatósági eszközeinek alkalmazásakor pedig a korábbiaknál is körültekintőbben mérlegelte a külső körülményeket, eljárásai során méltányosságra törekedett. Az APEH adójellegű bevétele 2009-ben – a magánnyugdíj pénztárak részére beszedett 354,5 milliárd forinton túlmenően – összességében 8341 milliárd Ft volt, amely az államháztartás adójellegű bevételeinek 81 százaléka. A kiemelt adókból és járulékokból 2009. évben 5,1 %-kal, 429,7 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyt be, mint az előző évben. A mérséklődés döntően a gazdasági válság és az évközi adópolitikai intézkedések hatásait jelzi. 
A személyi jövedelemadó bevételek alakulását a gazdasági válság miatti kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok, és a jogszabályváltozásokból eredő bevételkiesés befolyásolták. Ezek következtében a 2009. évi nettó 1874,2 millió Ft bevétel 124,6 milliárd forinttal alacsonyabb lett, mint az előző évben. Az általános forgalmi adóból 2168,5 milliárd Ft nettó bevétel származott, amely 2,6 %-kal, 54,4 milliárd forinttal haladja meg a 2008. évi bevételt. Az eredmény annak tulajdonítható, hogy a befizetések kisebb mértékben estek vissza, mint a visszaigénylések, másrészt a kulcsváltozás hatása – aszimmetrikusan – először a fizetendő adó emelkedésében jelentkezik.
A társasági adóból származó bevételekben tükröződik legélesebben a gazdasági válság hatása. A 2009. évi nettó 385,5 milliárd Ft bevétel több mint 20 %-kal, közel 102 milliárd forinttal maradt el az előző évitől.
Az egyszerűsített vállalkozói adó bevétele – a bázissal azonos adókulcs mellett is – növekedett (166,5 milliárd Ft-ról 169,7 milliárd Ft-ra).
Az APEH számláin megjelenő társadalombiztosítási járulékból az előző évhez viszonyítva 198,7 milliárd forinttal kevesebb, összesen 2993 milliárd bevétel képződött. E bevételek visszaesésében a reálgazdasági folyamatok mellett a 2009. július 1-jétől hatályos kedvezményes járulékkulcs bevezetése is közrejátszott.
Annak ellenére, hogy az előző évhez képest közel 25 százalékkal több (összesen mintegy 1,2 millió darab) illeték fizetési meghagyás került kibocsátásra, a befolyt illetékbevételek mérséklődtek. 
2010-05-102009. év végére 23 ezerrel nőtt a nyilvántartott működő adóalanyok száma. A növekedés teljes egészében a kft-ék, Rt-ék és az adószámos magánszemélyek körében következett be, a Bt-k és egyéni vállalkozók száma csökkent. A hivatal internetes honlapján 2009 februárjától elérhető köztartozásmentes adózói adatbázisban az év végén már több mint 23 ezer vállalkozás szerepelt. Mindazok, akik ezen az ún. „pozitív adóslistán” szerepelnek, mentesülnek a különböző ügyleteikhez szükséges adóigazolások beszerzésének kötelezettsége alól. Részben ennek eredményeként az év során 38 ezerrel kevesebb (összesen 550 millió db) adó-, jövedelem- és illetékességigazolást kellett kiadni az igazgatóságokon. A köztartozások rendezése érdekében a hivatal összesen 17,5 milliárd Ft visszaigénylést tartott vissza, amely az előző évben visszatartott összeget közel 26 %-kal haladja meg. Az adóhivatal szolgáltató jellegének erősítése jegyében az év közepétől lehetővé vált az ügyintézés már telefonon (ÜCC-rendszeren keresztül) is. December végéig több mint hétezren regisztráltatták magukat, akik titkosított ügyfélazonosító számot kaptak. Az ügyfelek augusztus végén kezdték igénybe venni ezt a szolgáltatást. Napi átlagban 212 ügyintéző a négy hónap alatt összesen több mint kétezer hívást fogadott. 
A szerencsejáték-felügyeleti tevékenység keretében, az ajándéksorsolás szervezésekor, valamint a játékautomata-üzemeltetésnél 2009. október elsejétől már elektronikusan is intézhetők az engedélyeztetéssel kapcsolatos ügyek. Az ügyfélszolgálatokon 19 ezer alkalommal éltek a bankkártyás befizetés lehetőségével, amely két és félszerese volt az előző évinek, a befizetett összeg pedig több mint háromszorosa (1,1 milliárd Ft). 2009-ben az adóhivatal 19,9 millió darab bevallást és 8,3 millió darab kontrolladat-szolgáltatást vett nyilvántartásba. Ezen belül, a közel ötmillió szja bevallás háromnegyedét önbevallással nyújtották be és várakozáson felüli sikerrel járt az új, egyszerűsített szja bevallási lehetőség bevezetése (több mint 279 ezer magánszemély részére a hivatal készítette el személyi jövedelemadó bevallását). Az összes bevallás háromnegyedét, a kontrolladat-szolgáltatásoknak pedig a 99 %-át elektronikusan nyújtották be. Az év során növekvő számban érkeztek az újonnan bevezetett, bevallást helyettesítő nyilatkozatok. 
A hivatal változatlanul kiemelt figyelmet fordít a kötelezettségüket nem teljesítő adózók székhelyvizsgálatára. Ennek során az APEH mintegy 13 ezer adószám-felfüggesztésre vonatkozó határozatot hozott, és több mint tízezer adószámot törölt.
A középtávú stratégiában foglalt feladatok teljesítése során – többek között – elkészült és elérhető az adóhivatal internetes honlapján az ellenőrzési kézikönyv, továbbá működnek a meghatározott adózói csoportok, illetve ellenőrzési típusok vizsgálatára az igazgatóságokon szervezett ellenőrzési teamek. Év végére uniós támogatással elkészült a kockázatos adózók kiválasztását is segítő, döntéstámogató és adatbányászati rendszer (RADAR).
Az adóhatóság összesen 280,6 ezer ellenőrzést fejezett be, ami kis mértékben meghaladja az előző évit. A vagyonosodási vizsgálatokban feltárt adókülönbözet egy vizsgálatra jutó összege 15 %-kal (9 millió Ft-ra) emelkedett. A megállapított nettó adókülönbözet meghaladta a 443 milliárd Ft-ot, és közel 396 milliárd Ft nettó megállapítás vált jogerőssé az év során.
A feketegazdaság fehérítése érdekében folytatódott – többek között – az áfacsalások elleni küzdelem, a jövedelem- (nyereség-) minimum alatt vallók ellenőrzése. A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár kérdéskörre (is) visszavezethetően 2009-ben 1184 adóellenőrzés fejeződött be, melyeknek 78 százaléka zárult, összesen 9,8 milliárd forint nettó társasági adókülönbözet megállapítással. Az igazgatóságok az év során jogelőd nélkül újonnan alakult 43 ezer vállalkozás 25 %-ánál végezték el a törvény által előírt preventív vizsgálatot, melyek 12 %-a megállapítással zárult. A hátralékállomány 2009-ben tovább nőtt, de ez döntően a nem működő adózói körben következett be, mivel jelentősen megemelkedett a nem az APEH által kezdeményezett felszámolási eljárások száma. Az adóhivatal a korábbinál is nagyobb körültekintéssel kezdeményezett fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárást.
A működő vállalkozások adótartozása kisebb arányban, mindössze 4 %-kal nőtt. Ugyanakkor a gazdasági válság következtében – annak ellenére, hogy 24 %-kal több (603 ezer) végrehajtási eljárást indított a hivatal – kis mértékben csökkent a behajtásból származó bevétel, ami az év végére 285 milliárd forintot ért el. Az igazgatóságok 6069 elektronikus árverést hirdettek meg az év során, 4109 esetben ingóságokat, 1451 alkalommal pedig ingatlanokat kínáltak megvételre. Az ingóságoknál minden második, az ingatlanoknál csak minden hatodik árverés sikeres. A nyertes licitálók által ajánlott összes vételár 1,2 milliárd forint, ami a vagyontárgyak becsértékének 71 %-a. (A korábbi, hagyományos árveréseknél ez az arány mindössze 30 % körüli volt.)
Az adózók az elmúlt évben 281ezer db fizetési kedvezményi kérelmet nyújtottak be összesen 337 milliárd Ft tartozásra. A kérelmek száma az előző évinél mindössze 1,7 %-kal több, összegét tekintve azonban már közel 20 %-os volt a növekedés. A hivatal méltányossági döntéseinél különös tekintettel volt a gazdasági válság következményeire is.
A büntető feljelentések száma 7,5 %-kal, a feljelentésekben szereplő bűncselekmények száma, közel 10 %-kal nőtt. Ugyanakkor a feltárt elkövetési érték 43 százalékkal kisebb, mint előző évben volt. Az elkövetési összegen belül az adócsalással összefüggő bűncselekmények értéke a legmagasabb, összességében meghaladja a 38 milliárd forintot. A közérdekű bejelentések száma közel azonos az előző évivel, számuk megközelítette a 24 ezret.
Az 2009-es év során 23 százalékkal több (összesen közel 2,8 millió) elsőfokú határozatot/végzést adott ki az adóhivatal, mint az előző évben. Év végére a határozatok 85 százaléka jogerőre is emelkedett.
A szerteágazó feladatok végrehajtása mellett folytatódott a középtávú stratégiai célok irányában való előrehaladás is, melyek egyaránt segítik az adózói szolgáltatások javítását és a hatósági tevékenységek eredményesebb ellátását.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal |
|
Módosítás dátuma: 2010. május 10. hétfő, 13:10 |
|
Írta: Szüts Veronika
|
|
2010. január 20. szerda, 12:48 |
Újragombolt kabátok az adózásban Új év, új adótörvények. Megszoktuk. Ha tavaly bonyolult volt, idén minden bizonnyal bonyolultabb lesz. A 2010-es évre különösen igaz ez. S bár ebben a rovatban nem szoktunk száraz adótörvényeket ismertetni – erre az online újság szolgál-, ezúttal kivételt teszünk. E havi cikkünkben ízelítőt adunk a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozói adó és az általános forgalmi adó legfontosabb, mindenkit érintő változásaiból –helyenként kitérve más, kapcsolódó adónemekre is-, természetesen a teljesség igénye nélkül. A személyi jövedelemadó számított alapja a 27%-kal növelt jövedelem. Ez munkavállalók esetében voltaképpen a munkáltató által fizetendő TB (társadalombiztosítási) járulékkal növelt bruttó bér. A módosítás állítólagos célja, hogy a munkavállaló számára látható legyen, mennyibe kerül is ő a munkáltatójának. Önfoglalkoztatók esetében a bevétel 78%-át kell megnövelni a 27%-kal, ez lesz az adó alapja. A megnövekedett adóalap ellenére mind a munkavállalónál, mind a munkáltatónál megtakarítás jelentkezik -bizonyos sávhatárok között-, mivel az szja sávok kiterjesztésével egyidejűleg mind az szja kulcsok, mind a TB járulék mértéke csökkent. Munkavállalók esetében a bruttó 150-400 eFt/hó között keresők valamivel több nettó bért vihetnek haza, mint 2009-ben. A munkáltatók TB járulék csökkentése pedig a törvényalkotók szándéka szerint a foglalkoztatás növekedését hivatott elősegíteni. Változik az adójóváírás mértéke, megszűnnek az adókedvezmények pár kivételtől eltekintve. Az adómentes juttatások egy része (pl. családi pótlék) adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy az adóalapba beletartoznak, de a rájuk eső adót nem kell megfizetni. A legismertebb –eddig jórészt adómentes- cafeteria elemek egy kedvezményes, 25%-os, általános kulcs alá kerülnek egyedi értékhatárokon belül (pl. meleg étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, magánnyugdíj-és önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések, üdülési csekk stb.), e felett természetbeni juttatásnak minősülnek, amelyek után 54% személyi jövedelemadó és 27% TB/EHO fizetési kötelezettség keletkezik. Ide sorolódott a közkedvelt hideg étkeztetési utalvány is. A munkáltató által a dolgozónak juttatott számítógép és internet használat továbbra is adómentes. Cégeknél a reprezentációs költség a társasági adó alapját növeli, de a juttatás a magánszemélynél adómentes. A tartós befektetések ösztönzését szolgálja az a rendelkezés, miszerint az 5 éven túli befektetések hozama adómentes. A 3 éven túli nyilvántartott befektetések hozama pedig csupán 10%-kal adózik. A nem EVÁs (egyszerűsített vállalkozói adó) egyéni vállalkozók kivétje és a társas vállalkozók személyesen közreműködő tagjainak juttatása esetében a személyi jövedelemadó alapja a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás összege. (A tevékenységre jellemző piaci kereset meghatározására több lehetőség szerepel a törvényben, de ugyanakkor egyik sem ad pontos eligazítást. ) Ha a díj illetve a kivét összege nem éri el az elvárt értéket, azt az osztalék/vállalkozói osztalékalap terhére ki kell egészíteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozótól elvárt, hogy legalább a piaci viszonyoknak és a tevékenységére jellemző díjazásnak megfelelő mértékben úgy adózzon, mintha azt munkabérként vette volna fel. Ez az elem a személyi jövedelemadó számításán túl a TB törvényben is megjelenik, némileg eltérő tartalommal. (Ugyanakkor a 2009-ben megszokott, munkavállalókra vonatkozó kétszeres minimálbér, mint járulékalap utáni fizetési kötelezettség eltűnt a törvényből. Maradt a legalább a minimálbérnek megfelelő járulékfizetési kötelezettség.) Amennyiben a vállalkozás nyeresége nem teszi lehetővé a kivét/közreműködői díj kiegészítést, úgy értelemszerűen az adóalapot sem kell kiegészíteni, azonban ezt alá kell támasztani a könyvelés adataival. A különadó megszűnése mellett a társasági adó 19%-ra emelkedik, úgyszintén az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadó kulcs. Veszteség elhatárolásához nem kell többé adóhatósági engedély. Meghosszabbodik a fejlesztési tartalék felhasználhatóságának időtartama. A TB mértékéhez (27%) igazodik az EHO (egészségügyi hozzájárulás), amely gyakorlatilag minden olyan jövedelem után fizetendő, amely után nem fizettünk TB járulékot -így többek között a kivét/díj kiegészítések után-, biztosítva ezáltal, hogy a kiegészítés adóterhei összegszerűségükben megegyezzenek a munkabér terheivel. Ugyanakkor, míg a TB befizetéséhez ismert jogok tartoznak, az EHO után ezek nem minden esetben járnak (nyugdíj, táppénz stb). Érdemes meggondolni tehát a „trükközést”, mert az évközi alacsony járulékfizetésünk következménye egy nyereséges év végén komoly kivét/díj kiegészítési kötelezettség lehet, amely után összegében ugyanakkora járulékot fogunk fizetni, mintha év közben piaci viszonyoknak megfelelő díjazást vettünk volna fel. Csak éppen nem kapunk érte semmit… (Az ellenőrzött külföldi társaság (meghatározásához kevés lenne e cikk terjedelme) adózott eredményéből a magánszemély részesedésére jutó, fel nem osztott rész –csökkentve a kiosztott osztalékkal- a magánszemélynél egyéb bevétel, s mint ilyen, összevontan adózik. A rendelkezés célja az off-shore cégek visszaszorítása. A kérdés azonban ennél sokkal bonyolultabb, ezért következő havi cikkünkben erre külön visszatérünk. Ugyancsak megérdemel egy külön fejezetet az ingatlannal rendelkező társaságokra vonatkozó új szabályozás, mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági adó, mind az illeték vonatkozásában.) Az EVA mértéke 30%-ra emelkedett és változtak a túllépés szankciói. Közösségen belüli szolgáltatásokhoz a jövőben EVA alanynak is rendelkeznie kell közösségi adószámmal. Valamint, ha másik államból vesz igénybe szolgáltatást, az ügyletre ÁFA alanyisága keletkezik, s így az ÁFÁt neki kell megfizetnie (a nyújtó helyett). Az ÁFA kulcs a távhőszolgáltatás esetében 5%-ra csökkent. Az évről-évre sok vitát kiváltó, un. teljesítési hely meghatározása –mely valójában azt mondja meg, hogy az adott ügylet a magyar ÁFA törvény hatálya alá esik-e vagy sem-, egyszerűsödni látszik: főszabály szerint a teljesítés helye a szolgáltatást igénybevevő székhelye,telephelye. (Eddig a szolgáltatást nyújtóé volt.) A nemzetközi fuvarozást végzők fellélegezhetnek, több éves értelmezési, megosztási viták zárulhatnak le. Szűts Veronika igazságügyi adószakértő www.taxart.hu |
|
Módosítás dátuma: 2010. május 10. hétfő, 12:08 |
|
Írta: Szüts Veronika
|
|
2009. október 28. szerda, 09:27 |
2010-től az “ingatlannal rendelkező társaság” (lásd tao tv. részletes meghatározása) esetében a konstrukció nem eredményez társasági adó megtakarítást!
|
|
Módosítás dátuma: 2009. október 28. szerda, 09:38 |
|
Bővebben...
|
|
Tanácsadás
