Halogatott állami árvízvédelem

Magyarország földrajzi fekvésének köszönhetően a Kárpát-medence árvízzel és belvízzel nagymértékben veszélyeztetett területe. Az elmúlt évtizedben négy rendkívül veszélyes árvíz vonult le a Tiszán, 2002-ben a Dunán, majd 2006-ban a Dunán és a Tiszán is, egy időben. A tervezett árvízvédelmi beruházásokból az elmúlt két kormányzati ciklusban nem sok valósult meg térségünkben, de szerencsére a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Országos Vízjelző Szolgálatának szakemberei a meteorológiai és hidrológiai adatok alapján arra következtetnek, hogy idén elmarad a tavaszi árhullám. Szerencsére: az elmúlt nyolc évben ugyanis csak ígéretek születtek az Esztergomot védő gátrendszer kiépítésére, de egyetlenegy kapavágás sem történt.

Homokzsákok gátak helyett

Magyarország Európa egyik leginkább árvízveszélyes országa, a 93 ezer négyzetkilométeres területünk 23 százaléka ártér, a Duna-völgyi árterek együttes területe 5 590 négyzetkilométer. Az elmúlt években a rendkívül szélsőséges időjárás következtében a belvíz és a helyi vízkárok is jelentős gondokat okoztak. A gyakori esőzések és áradások miatt a környezetbiztonság megőrzése a kormány és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által is deklaráltan stratégiai jelentőségű, kiemelt feladat � lenne. A 2002. augusztusi és a 2006. áprilisi rekordot jelentő két hatalmas árhullám okozta károk, az alkalmanként közel 40 milliárd forintnyi védekezési költségek és a szakemberek, valamint a polgári lakosság együttes heroikus küzdelme árán is csak kis híján elkerült katasztrófa mégsem kongatta meg kellő mértékben a vészharangot az illetékes döntéshozóknál. A szocialista kormány a Duna felső szakaszán az elmúlt nyolc évben csak néhány árvízvédelmi beruházást valósított meg, több projekt pedig a rendkívül hosszadalmas előkészítési szakaszban van. Esztergom védelme máig nem biztosított, pedig négy évvel ezelőtt mindössze néhány centiméteren múlt, hogy a víz nem lépte át a Kis-Duna sétányon végigfutó gát betonkerítését.

Terv van, gát nincs

Az évek óta készülődő úgynevezett Duna projekt az Európai Unió támogatásával a Duna magyarországi szakaszán 12 árvízvédelmi öblözetet, 15 árvízvédelmi szakaszt érint összesen 200 kilométer hosszan. A beruházások eredményeként 26 kis és nagy árvízvédelmi műtárgy korszerűsítése, építése, több mint 100 kilométer hosszban a töltéskorona burkolása, felújítása és két árvízvédelmi központ kialakítása valósult volna meg 34 városban, illetve 269 községben mintegy 30 milliárd forint értékben. Az elképzelések szerint Esztergomban az elsőrendű árvízvédelmi vonalon kívüli területeken az Erzsébet parknál található régi városfalat megerősítenék, a nyílásokat mobil betétgerendákkal zárnák le, a park végeinél a városfalhoz kapcsolódóan mobil árvízvédelmi fal épülne. A 11-es főútvonal elöntési szint alatti szakaszainak megemelésével, vagy mobil árvízvédelmi falas bevédésével számol a terv. Pilismaróton az öböl mentén a kijelölt fejlesztési területek védelméről gondoskodnának töltésfejlesztéssel, illetve a magasparti feltöltések bővítésével és az útátvezetéseknél zárható kulisszanyílások kialakításával. Dömös területén a 11-es út mélyfekvésű részének kiemelését tervezik, távlati elképzelésként pedig az új 11-es út nyomvonalát a táti elkerülő úthoz hasonlóan árvízvédelmi funkcióval látnák el. A tervekről és az Esztergom árvízvédelmét érintő kérdésekről az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUKÖVIZIG) illetékesét kérdeztük meg. Pannonhalmi Miklós műszaki igazgatóhelyettes beszámolt a Duna projekten belüli, a Mosoni-Dunát érintő idén ősszel kezdődő beruházásról, valamint az előkészítési stádiumban lévő �Komárom-Almásfüzitői árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása� és a �Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása tárgyú, meglévő árvízvédelmi vonalak fejlesztését érintő projektekről. Komáromnál 4 630 folyóméter hosszban új árvízvédelmi töltéstest épül szintén uniós támogatással.

Nyolc éve készül a terve

Esztergom árvízvédelmi helyzetével kapcsolatban Pannonhalmi Miklós elmondta: az ÉDUKÖVIZIG a kezelésében lévő esztergomi árvízvédelmi vonalra a 2002-es és 2006-os árvizek tapasztalatai, a védvonal állapota és a helyi adottságok ismeretében fejlesztési elképzelést dolgoz ki, amely a védvonal megerősítésén túl annak részbeni áthelyezésével a Prímás-sziget részbeni bevédését, a jelenlegi töltés meghosszabbításával a déli városrész je lenleg ártéren lévő részeinek bevédését célozza meg. Erre azonban még várnunk kell, hiszen a szakember úgy tudja, a pályázat benyújtására a 2013-tól kezdődő pályázati ciklusban kerülhet sor. A műszaki igazgatóhelyettes elismerte: a jelenlegi árvízvédelmi kiépítettség mellett a 2002-es és 2006-os árvizeket meghaladó árhullám esetén a Pírmás-sziget védelme műszakilag nem reális, a belvárost tehát még évekig a meglévő védvonal homokzsákokkal történő ideiglenes, szükség szerinti megerősítésével, megmagasításával lehet megvédeni az árvíztől.

Tavasszal talán megússzuk

A VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Országos Vízjelző Szolgálata minden évben márciusban adja ki tavaszi árvíz-előrejelzési tájékoztatóját, amely a meteorológiai és hidrológiai adatok elemzése alapján jósolja meg a hazai folyókon levonuló tavaszi árhullám mértékét. Bálint Gábor szakági igazgató kérdésünkre elmondta, hogy a tavaly november elsejétől idén február végéig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyiségét, a fenti időszak hőmérsékleti adatait, a vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet március elsejei értékét, valamint a tavaszi időszakra vonatkozó hosszú távú meteorológiai előrejelzéseket tekintve a következő hónapokban az átlag alatti vízállásra számíthatunk. Összefoglalva megállapítható, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál csapadékosabb, de a legcsapadékosabb időszakban az átlagosnál magasabb hőmérsékletű téli időszak, illetve a szokottnál korábban meginduló olvadás eredményeképpen, a Dunán, a hóban tárolt vízkészlet értéke alulmúlja a sokéves átlag értékét. Mivel március elején sem várható számottevő mennyiségű csapadék, jelentős mértékű hófelhalmozódás nem valószínű. A jelenleg tapasztalható kisebb árhullám a február végén megkezdődött olvadásnak köszönhető és a víz szintje az elkövetkező napokban apadni kezd. Amennyiben az átlagosnál hűvösebb tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, jelentősebb árhullám kialakulására csak akkor kell számítani, ha a mostani enyhe időjárást egy hosszabb hóolvadásmentes időszak követi. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnál kisebb, a budapesti alsó rakpartokat elérő vízszint kialakulására jelenleg nem utalnak jelek - részletezte Bálint Gábor. A nyári árvíz esélyeinek latolgatására irányuló kérdéseinkre a szakember elmondta: a 2002-es árhullámot is mindössze két héttel lehetett előre látni a vízgyűjtő területen történt esőzésekből, így az idei nyáron is érhetnek még meglepetések.

Forrás: www.esztergom.hu